Dr. Keresztes László Lóránt (LMP) felszólalása az Országgyűlésben, 2018.09.17.
Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Köszönöm a lehetőséget. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Számomra több szempontból is megdöbbentő ez a vita, ezért mielőtt hozzászólnék, illetve hozzákezdenék a tartalmi véleményem kifejtéséhez, hadd utaljak két momentumra, ami számomra furcsa volt. Amikor a miniszterelnök úr megkezdte a napirend előtti felszólalását egy ilyen gazdasági beszámolóval, illetve megkezdte a kampánybeszédét, mert lássuk be, ez igazából egy kampánybeszéd volt, akkor elmosolyodott közben. Szimbolikus volt szerintem, érezhető volt, hogy a miniszterelnök úr is érzi a komolyságát és a megalapozottságát a hozzászólásának. Ugyanakkor a másik oldalról pedig, amikor Szabó Timea frakcióvezető asszony hozzászólását hallhattuk, akivel nagyon sok kérdésben vitám van, akkor a teljes Fidesz-frakció megdöbbenéssel hallgatta, amikor az otthonápolók lehetetlen helyzetéről beszélt vagy amikor éppen a kilakoltatásokkal kapcsolatos tragédiákat említette, akkor még a Fidesz-frakció is döbbenten hallgatta ezt a hozzászólást.
Még egy dolgot engedjen meg a tartalmi hozzászólásom előtt! Mielőtt az ön által generált vitát megkezdte volna a migráció kérdéséről, illetve Európa jövőjéről, ön tett egy nagyon rövid kitekintést a gazdasági eredményeikről. Magyar modellről beszélt - sajnálom, hogy ezt magyar modellnek nevezi -, és azt állította, hogy az ön vagy az önök gazdaságpolitikája eltérne az elődei gazdaságpolitikájától. Ezt én tudom cáfolni. Azt gondolom, ugyanazt a neoliberális gazdaságpolitikát folytatják, ugyanúgy az olcsó és kiszolgáltatott magyar munkavállalókra alapozott gazdaságpolitikát folytatják.
Volt önnek egy jelzője, hogy zakatolnak az erőközpontok. Na most, én Pécsen élő képviselő vagyok, és azt azért el tudom mondani önnek, hogy én egy olyan erőközpontot képviselek, ami nem zakatol. Az ország egyik legjobban vagy a leggyorsabban leszakadó térségét képviselem, ahol a gazdasági nehézségekkel küzdő nagyvárostól kezdve a reményvesztett aprófalvakig minden megtalálható, és ez a mai magyar valóság sajnos.
Még egy utalást hadd tegyek! A migráció kérdéséről beszél miniszterelnök úr. Az én városom mellé ön és az ön kormánya akart egy befogadóállomást építeni, amit a bátor martonfai településvezetők, illetve a pécsi polgárok akadályoztak meg demonstrációval.
Most akkor térjünk át arra a vitára, amit ön indított el! Egyébként a kollégák, ellenzéki kollégák hozzászólásai jelentős részével egyetértek, a kritikai hozzászólások jelentős részével. Ugyanakkor szeretnék arra a vitára reagálni, amit ön a napirend előtti felszólalásában is elindított, illetve folytatott. Ön azt mondta, az európai választási kampány fő tétjeként ezt nevezte meg, hogy a migránspárti, a migrációpárti és a migrációt ellenző erők küzdelme fogja meghatározni az Európai Unió jövőjét, illetve Európa jövőjét és ilyen módon a közös jövőnket.
Szeretnék önnel vitatkozni, miniszterelnök úr. Abban egyetértek, miniszterelnök úr, hogy az Európai Unió nem tudta ezt a kérdést kezelni, nem tudta a helyén kezelni, nem tudta megvédeni, nem tudott intézkedni Európa határainak a megvédése kapcsán, illetve nem tudta a súlyának megfelelően kezelni ezt a kérdést. Ma a sok józan hang mellett is nagyon sokszor találkozunk álszent, kifejezetten álszent megközelítésekkel a migráció kérdését illetően, illetve nagyon sokan homokba dugják a fejüket.
Ugyanakkor az nem igaz, hogy ez lenne a szembeállítás, ahogy ön ezt megfogalmazta, hogy a migrációt támogató és a migráció ellen fellépő erők küzdelme várható. Ugyanis azt meg kell állapítanunk, és szerintem ebben talán egyetérthetünk, hogy igazából az Európai Unió szintjén, illetve még a hazai szinten sem indult el egy valós, őszinte vita a migrációs krízis okainak a feltárásáról. Ilyen módon még cselekvés sem indult el.
Azt tudom mondani, miniszterelnök úr, hogy a valós kérdés, az igazi kérdés az az európai uniós kampányban, hogy tud-e, akar-e cselekedni Európa, vagy nem. Ha ilyen felosztást teszünk, hogy kik azok az európai politikusok, akik azok táborát erősítik, akik nem cselekedtek és nem tudtak egy érthető és életképes magyarázatot letenni az asztalra és ennek megfelelően valóban az okokat kezelő javaslatokat, akkor azt kell mondanom, miniszterelnök úr, hogy ön is ezeknek a politikusoknak a táborát erősíti.
Azt látom, miniszterelnök úr, hogy ön nem abban érdekelt, hogy a migrációs krízis problémája megoldódjon vagy ennek a hatásait kezeljük. Ön abban érdekelt, hogy ezt egy kampányeszközként használja annak érdekében, hogy elfedje a kritikus magyar valóságról a helyzetet.
Képviselőtársaim említették már, hogy ez miben nyilvánul meg, a magyar gazdaság helyzete, illetve a magyar társadalom helyzete. Említették kollégák, hogy százezrek, több százezer fiatal volt kénytelen elvándorolni az országból. Erre mit mond az ön kormánya? Önök nemzetinek mondják magukat, azt mondják, hogy ez egy nemzeti kormány. Az ön egyik minisztere azt válaszolta az erre vonatkozó kérdéseimre, hogy nincs is semmi probléma, egyszerűen működik a közös európai munkaerőpiac. Én ezt másként látom. A másik tagja az ön kormányának azt mondta, hogy igazából azok, akik elmennek, munkatapasztalatot szerezni mennek, illetve nyelvet tanulni mennek el. Na, én ezt tudom cáfolni. Ahogy említettem már, pécsi vagyok, Pécsről tíz év alatt tizenháromezer ember ment el, miniszterelnök úr. El tudom mondani önnek, hogy egészen biztosan nem nyelvet tanulni mentek el ezek az emberek, hanem kényszerűségből.
Ön a családok támogatásáról beszél, nagyon helyesen, ezzel tökéletesen egyetértek, de nem mernek szembenézni azzal a problémával, hogy az anyaországi magyar gyermekeknek egyre nagyobb százaléka külföldön születik. Ez is cáfolja az önök állítását, hogy csak munkát vállalnak, vendégmunkásként távoznak a magyarok. Nem, miniszterelnök úr, nagyon sokan már kényszerűségből, családot tervezni és családot alapítani is már külföldre mennek.
Nem beszél a vidék helyzetéről, nem beszélnek a reményvesztett aprófalvak helyzetéről. Nem beszélnek arról, hogy a települések, immár a nagyvárosok is megrendültek, nem képesek önmagukban megoldani a saját gazdálkodási helyzetüket. Nyolc évig önkormányzati képviselő voltam Pécs városában, pontosan tudom, hogy miről beszélek. Alapvető rendszerek recsegnek, ropognak, és ezekről nincs vita. Ezekről nem tudunk beszélni senkivel, hozzáteszem, az önhöz végtelenül lojális, és mondhatni, az ön politikai haragjától vagy iránymutatásaitól félő városok nem is mernek önhöz ilyen kérdéseket eljuttatni. Nem tudom egyébként megítélni, hogy mennyire szembesül egyébként ezekkel a valós problémákkal, hogy adott esetben néhány éves távlaton belül akár még az ivóvízellátás kérdése is kritikus lehet.
Nos, én azt tudom mondani, miniszterelnök úr, hogy az a vita, amit ön elindított a migráció kérdésében, valós problémán alapuló álvita, hiszen ön ezt arra használja, hogy elfedje a valóságot.
Azt el tudom mondani, hogy az Európai Unió jelen állapotában nem képes arra, hogy a jól látható társadalmi, gazdasági és környezeti kihívásoknak megfeleljen. Nem tud választ adni ez az Unió ebben a formájában ezekre a kérdésekre. De nemzeti szinten mindent meg kellett volna tenni, és az elmúlt évtizedeket és az elmúlt két kormányzati ciklust is arra kellett volna felhasználni, miniszterelnök úr, hogy legalább nemzeti szinten mindent megtegyünk annak érdekében, hogy felkészüljünk ezekre a kihívásokra.
Azt tudom mondani, miniszterelnök úr, hogy az ön kormányzása hatására Magyarország most sokkal inkább kiszolgáltatott, sőt most a leginkább kiszolgáltatott ezekkel a hatásokkal szemben, mint a rendszerváltás óta bármikor. Mi ezért mondjuk azt, és itt már vitatkoznom kell számos olyan ellenzéki képviselőtársammal, aki már bizonyította kormányzati pozícióból, hogy ugyanazt a sikertelen kudarcos politikát folytatja, hogy a mi feladatunk az, hogy egy valódi, XXI. századi politikai alternatívát építsünk föl, ami választ képes adni a XXI. század kihívásaira, és fel tudja készíteni az országot és fel tudja készíteni Európát a globalizáció rendkívül veszélyes és negatív hatásainak a kezelésére.
A Sargentini-jelentés kapcsán pedig annyit engedjenek meg, felsoroltam azokat a tragikus adatokat és azokat a nemzeti tragédiákat, amik ma jellemzőek, miniszterelnök úr, az ön kormányzati teljesítményének mérlegeként, mégis azt kell mondani, és az LMP ezt a határozott álláspontot képviselte, hogy akkor sem megengedhető, hogy egy kormány tragikus teljesítménye és egy kormány hibája miatt egy országot büntessenek, ezért az LMP nem tudott hozzájárulni a Sargentini-jelentés megszavazásához. Mi úgy gondoljuk, hogy ezekre a kérdésekre és ezekre a problémákra nemzeti szinten, Magyarországról kell választ adni. Köszönöm szépen.
