Krúdy Gyula, Az utolsó vörössipkás

Az utolsó vörössipkás ||Der letzte Rotkappe The last Red Riding Hood La última Caperucita Roja De laatste roodharige

A honvédmenedékház lakói mindnyájan egyforma szürke, ősz, öreg emberek. |Soldatenheim||alle|gleich||grauhaarig|| The residents of the honvéd menedéház are all gray, gray, old people. Los residentes del refugio militar son todos ancianos grises, grises. De bewoners van het asiel zijn allemaal dezelfde grijze, herfstachtige, oude mensen. Bizony nehéz őket megkülönböztetni egymástól kávébarna ruhájukban. |||unterscheiden||kaffeebraunen|in ihren Kleidern It must be hard to tell them apart in their coffee brown clothes. De a parancsnok dédunokája, a nyolc esztendős Gyula, aki ott szokott játszadozni a kertben, a nagy fák alatt megismeri névszerint az öregeket. ||||||achtjährig|||||||||||||namentlich|| But the commander's great-grandson, eight-year-old Gyula, who used to play there in the garden, gets to know the old men by name under the big trees. Maar de achterkleinzoon van de commandant, de achtjarige Gyula, die vroeger in de tuin speelde, leert de oude mensen onder de grote bomen bij naam kennen. Ismeri Gyurka bácsit, a branyiszkói hőst. |Gyurka|||von Branyiszkó|Helden von Branyiszkó He knows uncle Gyurka, the hero of Branyiskó. Ismeri Nagy Péter őrmestert, aki futár volt a fővezér mellett és húsz lovat lőttek ki alóla. ||Péter Nagy|Sergeant||Kurier||||neben|||||| He knows Sergeant Péter Nagy, who was a courier for the commander-in-chief and twenty horses were shot from under him. De legjobban ismeri Mihály hadnagyot, aki leggyakrabban szokott játszadozni a kis Gyulával. ||||Leutnant|||||||mit Gyula But he knows Lieutenant Mihály best, who most often plays with little Gyula.

Mihály hadnagy azt szokta mondani: Mihály Hauptmann sagte|Leutnant||| Lieutenant Mihály used to say:

- Nekem is volt egy ilyen kis unokám otthon, a falumban. Hej, azóta talán már bajusza is nőtt az én unokámnak! ||||Schnurrbart||||| Hey, maybe my grandson has grown a mustache since then!

Ezért aztán szereti a kis Gyulát Mihály hadnagy. ||mag lieben|||den kleinen Gyula|Mihály Leutnant| That is why Lieutenant Mihály loves little Gyula. Szeretetének egyik bizonysága az: megengedi a kis Gyulának, hogy a sapkáját, az aranyzsinórosat, hordja egész nap a fején. seiner Liebe||||erlaubt|||dem kleinen Gyula|||||mit Goldkordel|||||auf dem Kopf One of the proofs of his love is: he allows little Gyula to wear his cap, the one with the gold cord, on his head all day. A másik bizonysága az, hogy megtanította arra a híres hátvágásra, amely félelmetessé tette az egész világon a magyar huszárt. |||||beigebracht||||Rückenschnitt||furchterregend machte|||||||Husarenreiter His other testimony is that he taught him the famous backslash that made Hungarian hussars fearsome all over the world. Fából kardot faragott a kis Gyulának és órák hosszáig gyakoroltatta vele a hátvágást a kerti fák alatt. ||schnitzte|||||Stunden lang|stundenlang|üben ließ|||Rückenschlag||im Garten|| He carved a wooden sword for little Gyula and had him practice backslashing under the trees in the garden for hours. A sétálgató öreg honvédek hátratett kézzel nézték a katonás gyakorlatot és meg voltak elégedve a kis Gyulával. |spazierende|||hinter dem Rücken||||soldatisch|Übung||||zufrieden mit|||

Mihály hadnagy pedig így szólt:

- Most még csak közhonvéd vagy, kis Gyula, de ha így haladsz, nemsokára káplár lehetsz. |||Gemeiner Soldat|||||||vorankommst|||

- Mint Havadi bácsi, a szenttamási hős? - kérdezte Gyula.

- Szakasztott úgy, mint Havadi, - felelt Mihály hadnagy. Genau wie||||||

Az öreg Havadi, aki ott pipázgatott egy vén hársfa alatt, nevetve bólintgatott ősz, öreg fejével. |||||rauchte gemütlich|||Lindenbaum||lachend|nickte lächelnd||Der alte|mit seinem Kopf Old Havadi, who was smoking a pipe under an old linden tree, laughed and nodded his grey, old head.

- Nekem se volt bajuszom, amikor káplár lettem, - mondta. |||mein Schnurrbart|als||| - Most már szakállam is van, még pedig fehér, és még mindíg káplár vagyok. ||Mein Bart|||||||||| De büszke is vagyok a rangomra. |||||auf meinen Rang Nehezen jutottam én ahhoz. |bin gekommen|| Én vagyok az utolsó élő honvédkáplár. |||||Ich bin der letzte lebende Honvéd-Unteroffizier. Az utolsó vörössipkás.

A kis Gyula odahúzódik Havadi bácsi mellé: |||sich hinsetzt neben|||

- Tessék elmondani, hogy történt az?

Az öreg honvéd megtömködi a pipáját. |||stopft||seine Pfeife

- Hát elölről kell kezdeni, kis fiú. Egy szép napon kihirdették a pesti piaristák gimnáziumában, hogy e naptól fogva nem lesz több tanítás, becsukják az iskola kapuját, mert a főtisztelendő tanár urak besoroztatták magukat az alakuló honvéd hadseregbe. |||verkündeten|||Piaristen||||||||||schließen||||||hochwürdigen|||eingezogen wurden|||sich formierende||ins Heer

Fehér György tanár úr, aki utolsónak maradt az iskolában, hogy a kapukat bezárja, így szólott a fiúkhoz: |||||als Letzter||||||Tore|schließt ab||||Jungen

- Akinek kedve van közületek, az eljöhet velem. |Lust||von euch||mitkommen| Eljöhet velem vörössapkásnak. ||roten Mütze tragen

Akkoriban már híresek voltak a vörössapkások. |||||rote Mützen Nem rendes sereg volt, fölvettek oda mindenkit, akinek még nem volt bajusza. |ordentliche|||||||||| A fiatalság volt a mérték a sorozásnál. ||||Maßstab||bei der Musterung Rövidnadrágú fiúcskák a szülei háztól, diákok az iskola padjából, fiatal papok az oltár mellől csak a vörössapkásokhoz mentek. kurze Hosen|Jungen||seiner Eltern|vom Haus||||aus der Schulbank||junge Priester||Altar||nur||zu den Rotkappen| Ott nem kérdeztek senkitől semmit. ||fragten|von niemandem| A fejébe nyomták a vörössapkát és beállították a sorba. |auf den Kopf|drückten auf||rote Mütze||stellten ihn ein|| A zászlóalj apja, - az öreg zászlótartó, - elővette a jegyzőkönyvét. |Das Bataillon|||||holte hervor||Protokollbuch

- Mondd meg az édesanyád nevét. |||deine Mutter|Namen Hadd tudjuk, hová írjunk, ha elestek a csatamezőn. |||||gefallen sind||auf dem Schlachtfeld

Ez volt a fogadtatás a vörössapkásoknál. |||Empfang||bei den Rotkappen

Aki azt mondta, hogy árva, nincsen édesanyja, azt mindjárt az első sorba állította az öreg zászlótartó. Az ment legelől a tűzbe. Das||voran||

De legeslegelől egy rövidnadrágos kis fiú járt mindíg. |ganz vorne||kurze Hosen tragend|||ging voran| Dob volt a nyakában és azon verte a rohamra az indulót. Trommel|||um den Hals|||schlug||zum Angriff||Marschlied Közben pedig úgy futott előre, hogy a zászlóalj alig bírta követni. |||||||||kaum folgen konnte| Pedig jó futó gyerekek voltak ott. ||Läufer||| Jól tudott futni mindegyik előre.

Fehér tanár úr oda vitte azokat a fiúkat, akik az iskolai könyvet a karddal akarták fölcserélni. ||||||||||schulisch|Schulbuch||||mit tauschen Persze ott voltam én is és nagyon féltem, hogy nem vesznek föl, mert az egyik lábam hibás, alig észrevehetőleg rövidebb volt, amint a másik. ||||||sehr|hatte Angst|||||||||||kaum merklich||||| Járás közben bicegtem egy kicsit. Gehen|||| Hogy most már nem bicegek, annak az az oka, hogy a másik lábam, az egészséges, golyót kapott... Rossz lett mind a két lábam. ||||hinke||||||||mein Bein|||Kugel abbekommen||||||| Hanem ez máskor történt.

De alaptalan volt a félelem. |unbegründet||| Nem nézték azok a lábamat. ||||meine Beine Egy pelyhesállú ifjú volt a parancsnok. |flaumiger Jüngling|Ein junger Mann||| Az rendelkezett: |hat verfügt über

- Adjatok sapkát az újonnan jötteknek. |||den Neuankömmlingen|den Neuankömmlingen Fegyvert csak holnap kapnak. Waffe||| Ha vesznek az ellenségtől. |||vom Feind

Este aztán csak hallom, amint az öreg zászlótartó sorban járta a gyerekeket:

- Hajnalban lesz a roham, gyorsan aludjatok, fiúk. |||Angriff||schlaft schnell ein| Megyünk a szenttamási sáncok ellen. ||Sankt Thomas|Schanzwerke| Aztán csak arra vigyázzatok, hogy Kis Pali valahogy egyedül ne érjen a sáncokra. |||||Klein|Klein Pali|irgendwie|||erreicht||die Schanzen

Amint megtudtam, Kis Palinak a kis dobost hívták, aki mindig legelől szaladt. |||dem kleinen Pali|||kleiner Trommler|||||

Hajnalban, amikor sorakoztunk, hát én szépen csak az első sorba állok ám. ||antraten||||||||| Azt mondja az öreg zászlós: ||||Der alte Fähnrich

- Hátrább, fiú. Zurück| Rossz a lábad. ||Dein Bein tut weh. Csak a többit hátráltatnád az előrehaladásban. |||würdest behindern||im Fortschritt

- Tudok én futni, zászlótartó bácsi, - feleltem. - Majd meglátja, ha neki indulunk.

Egyszer aztán elindultunk. ||Wir sind losgegangen. Eleinte csak lassan-lassan, amíg a sáncok feltűntek a szemünk előtt. |||||||auftauchten||unseren Augen|

- No most, hajrá! - kiáltja az öreg zászlótartó. ruft der alte||| - Kezdheted, Kis Pali. Du kannst anfangen.||

Kis Pali megzördíti a dobot és megindul a zászlóalj, mint a fergeteg. ||rührt an||die Trommel||setzt sich in Bewegung|||||

- Csak előre, édes fiam! - hallom a hátam mögött az öreg hangját.

Azt néztem, hogy hol van Kis Pali.

Kis Pali gyors lábával messze megelőzte a csapatot. |||mit seinem Fuß||überholte|| Nagyon jó futó gyerek volt. No de a többiek is tudtak ám menni. Alig telt bele egy perc, már elértük a sáncokat. ||||||||die Schanzen Pajtásaim, akik velem Pestről jöttek, el-elmaradoztak, golyót vagy kartácsot kaptak. Meine Kameraden|||aus Pest|||blieben zurück|||Kartätsche| De mi elértük a sáncot. ||||den Graben Én csaknem egy időben Kis Palival, a híres dobossal. |fast gleichzeitig||||Kleiner Pali|||dem berühmten Schlagzeuger

- Hohó, - kiált rám Kis Pali, - nem oda Buda, pajtás! He, halt!|ruft|||||||Kamerad A sánc tetején kell legelsőnek lenni. |Der Wall|||als Erster| Az a legény.

Azután látom, hogy mászik fölfelé, mint egy mókus... |||||||Eichhörnchen

Abban a percben ér oda az öreg zászlótartó.

- Tartsa ide, bátyám uram, a vállát, hadd álljak rá, - kiáltok én. |||||Ihre Schulter||stelle mich drauf||rufe ich|

Az öreg megáll, én a vállán termek, onnan pedig fölugrom a sánc tetejére. ||||||erscheine|||springe hinauf||| A kezemmel pedig húzom föl a zászlót magam után. |mit meiner Hand||ziehe hoch||||| Mire kitűztem a zászlót, már ott állott mellettem Kis Pali is. |aufgestellt|||||||||

- No, ezt jól csináltad, pajtás, - szólt és megszorította a kezem. Nein|||gut gemacht||||drückte||

Abban a percben golyó járta át a szívét... |||||||sein Herz durchbohrte

Én léptem a Kis Pali helyére a zászlóaljnál. |trat ein||||an die Stelle||beim Bataillon Én lettem a kis dobos, a kis káplár a szenttamási diadal után. ||||kleiner Trommler||||||Triumph|

Régen volt. Azóta újra együtt van a vörössapkás zászlóalj a másvilágon. |||||rotbemützte|||im Jenseits Én vagyok tán az utolsó, aki még nem rukkolt be. ||||||||eingezogen worden| No de nemsokára megyek már én is.